Kandikó, Dobronhegy
A Göcseji-dombság legmagasabb pontja a Kandikó, a 302 méter tengerszint feletti magasságú tető. A budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat által épített egyszerű magassági pontról szép kilátás nyílik a Göcsejre. A körülötte eső hegyhátak, mint Hermánfa (269m), Pergyászló (250 m) s Dobronhegy (289 m) aránylag szintén magasak. Ez utóbbin terül el Dobronhegy hegyközség, szétszórt házaival. 1271-ben Dabrua, Dabron néven fordul elő. Királynői birtok volt. A hagyományai és adottságai folytán jellemzően mezőgazdasággal foglalkozó faluban nincs jelentősebb üzem.
Mára már kedvelt turisztikai hellyé vált, amelyet egyedülálló fekvésének és a szép tájnak köszönhet.
A hegy mondáját a XIX. században jegyezték le. Eszerint a vandálok idejében Kandikó vezér a zalai vidék réme volt, fosztogatott, pusztított és "Csatár magyar vitéz arájáért hevült". Hogy Csatárt megölje, vadászatra hívta. Csatár a megbeszélt időben, a megjelölt hegyfokon meg is jelent - ám ott Kandikó emberei várták, és a mélybe vetették. Kandikó - hogy Csatár haláláról meggyőződjön - a nyíláshoz lépett, ami ekkor füstöt és tüzet okádott, megfojtotta Kandikót és elragadta mélybe. Ezért, ha tiszta a Kandikó, az jó időt, derült égboltot ígér, ha viszont "gőzölög", akkor rossz időt jósol.
Népsűrűség: 73,95 fő/km²
Rendezvények:
Ilona Búcsú a Szent Ilona kápolnánál. A falu évszázadokkal ezelőtt a kápolna körül volt, egy tűzvész pusztítása után a szőlőhegyre költözött a lakosság, majd itt alakult ki a település, most a búcsú őrzi a régi település emlékét.
Dobronhegy Látnivalói:
Szent Ilona Kápolna
Templom, útszéli keresztek
Értékes természeti környezet
Kandikó kilátó - Zala megye legszebb panorámája Zalaegerszeg felé
